Dátum: szeptember 4. /szerda/

Téma: Verekedés...

Hangulat: Ideges

Orbitálisan nagy playstation-party Bencénél. Egy házibuli, ami nincs is verekedés nélkül. Na elölről.

Reggel egy sárga toppot vettem fel, farmer rövidnadrággal meg szandival. Az ajtón kilépve meleg volt, kedvem lett volna visszamenni a lakásba, de nem tehettem. Várt a suli. Lassan battyogtam, amikor SMS-em jött. Bence írt: "Merre jársz? Gyere a suliba, gyors! B." Azt hittem, baj van, így lépteimet gyorsabbra vettem.

-Naa. Lassíts. Hova rohansz? -röhögtek a fiúk.

-Kaptam Bentől egy SMS-t, hogy siessek. Baj van??

-Mi? Ja, nem. Csak meg kell beszélnünk valamit -röhögött Ben, én meg beleütöttem a vállába. -Naa..

-Megérdemelted. Na, mondjátok mit kell megbeszélni.

-Van kedved ma suli után PS-ezni?? Ott lesz Bell, Áron, Patrik meg én. Meg ha jössz, akkor Te. Meg lehet jön Barni is, a 11/a-ból.

-Naná ,ez egyértelmű -lelkesedtem.

-Oksa. Azért hozz fürdőrucit is.

-Jó, oké.

-Mikorra menjünk? -kérdezte Áron.

-Nem tom'. 4-re. Addigra előkészülök.

Csengetésre estünk be. A tanár pont akkor ért oda. Szerencsére nem kaptunk a késésért, csak a helyünkre küldött. Igazából laza nap. Utolsó óra után mentünk haza. Otthon lepakoltam a cuccom, betettem egy táskába a fürdőruhám, 2 liter kólát, chipset. Így indulva Bencéhez. Gondoltam megyek egy kicsit előbb, beszélgetni, meg segíteni neki. Reméltem, hogy rá tudom terelni a szót a tegnapelőtti csókra, úgyhogy fél 4-kor elindultam.

-Szia. Még nincs is 4 -mondta, de beinvitált.

-Tudom, gondoltam átjövök, segítek -mosolyogtam.

-Köszi -mosolygott vissza. -Fürdőruha?

-Itt -ráztam meg a táskám, ami hangosan zörgött. Ben kérdőn nézett rám, én meg elmagyaráztam, hogy miket hoztam.

-De nem kellett volna. Úgy gondoltad itt nem lesz?!!
-Ja, nem. Csak ha esetleg elfogyna. Hoztam magammal. Meg különben is, illik -mondtam zavartan. Mosolyogva beljebb húzott, hogy ne az ajtóban álljunk.

-Elég lett volna, ha magadat hozod -röhögött fel.

Letettem a konyhába a cuccokat, majd kimentem hozzá. Épp a PS-t szerelte össze. Mikor ideértem, fel se tűnt, hogy egy boxer-ben van. Oh. Leguggolt a TV elé. Hátán az izom megfeszült, nyári barnasága tökéletesen illett a hajához. Bőre kicsit csillogott az izzadtságtól. It's perfect. Lassan állt fel, kezét a magasba emelte és nyújtózott. Leírni nem tudom, milyen gyönyörű látvány volt. Ébredj Te lökött, ébredj!! -csaptam a homlokomra és lenéztem. Megfordult és mosolyogva nézett rám. Szerintem kipirultam.

-Nyissunk ablakot, légyszi,

-Inkább a légkondi -és bekapcsolta. -Menj, vedd át a fürdőruhád. Gyere, megmutatom hol a fürdő -felvezetett az emeletre, egy fehér ajtó előtt megálltunk. Bementem. Egy nagy fürdőszoba fogadott. Magamra csuktam az ajtót és kivettem a táskámból a bikinit és a rövid nadrágot, amit hoztam. Egy piros, szívecskés, virágos bikinit, ami nyakba-kötős, hátul pedig cipzáros és gombos. Váá. 10 percig vacakoltam a felső résszel (az alsóval könnyű volt, plusz a nadrág is), sehogy nem tudtam megcsinálni. Kiléptem a fürdőből, magam előtt szorosan tartva a melltartót. A konyhába mentem.

-Bocs, tudnál segíteni? -kérdeztem halkan. Felpillantott a tálcából. Arca komoly volt, de szemén látszott, hogy mosolyog. Óvatosan intett. Megfordultam, így háttal álltam neki. Megfogta a melltartót, először felhúzta a cipzárt, majd lassan begombolta. Mikor végzett, kezét óvatosan végighúzta a gerincemen, megállapodott a keze a derekamnál, két oldalról megfogott és egy puszit adott az arcomra. Ellépett tőlem és kisétált. Keze is és szája is meleg volt. Ezt már másodszor csinálja. Most mégis mit gondoljak?!  Megvontam a vállam, felkaptam a másik tálat és a kólát, majd utánamentem.

-Kinyitnád? -kérdezte, amikor megszólalt a csengő.

-Persze -léptem az ajtóhoz. -Sziasztok -mosolyogtam a belépő Patrikra és Bellára. Fura. Ők mindig együtt jönnek?!

-Szia -mosolygott Patrik és ahogy belépett egy puszit adott az arcomra. Ma mindenki puszilgat? Váá. Bella megölelt, majd bementünk a nappaliba.

-Mióta vagy itt? -kérdezte Bell, ahogy leültünk a kanapéra.

-Fél órája -néztem az órámra. Bella halványan elmosolyodott. -Megyek -szóltam, mikor újra csengettek. Kinyitottam az ajtót és Áron volt ott. Meglepődve nézett rám.

-Hát Te?

-Hát én. Mi van velem? Én is meg lettem hívva.

-Az oké. De miért Te nyitsz ajtót? Tudtommal van a háznak tulaja is. Vagy az ennyire lusta? Ezen sem lepődök meg -hangjából csak úgy szűrődött az él.

-Azt hittem barátok vagytok -néztem rá döbbenten.

-Ugyan. Azok vagyunk, de nem a legjobbak. Csak egy valami miatt vagyunk együtt. Elviseljük egymást+szükségünk van a másikra. Ennyi. Ne gondolj bele többet.

-Ö...Oké. Na gyere -fogtam meg a karját és behúztam.

-Barnus azt mondja, késni fog. Egy csajjal van -olvasta fel Patrik az SMS-t.

-Jó, de mennyit? Elkezdhetjük nélküle?
-Ja. Mit akarsz rá várni?!

A fiúk betették a Fifát és neki álltak játszani. Először Ők, majd mi ketten Bellával. Aztán a 2 vesztes, majd a 2 nyertes. Áron ebben nem akart részt venni. Az első kört, vagyis a fiúkét Patrik nyerte, a miénket Bella (1 góllal!!! Váá...). Harmadik kört mi játszottuk Bennel, ahol levertem 2 góllal. Kicsit durcás lett, de így járt. Nagyban Patrik és Bella harcolt, Bence felment mosdóba, ezért nekem kellett megint ajtót nyitni,a hol valaki (bizonyára Barnabás... ) ráragadt a csengőre (Áron úgy vélte, Ő nem megy, nyissa ki a házigazda). Unott fejjel nyitottam ki, Ő pedig röhögve a hátamra akart ütni. Azt hitte, Bence nyit ajtót, de mikor meglátott, nevetése ráfagyott az arcára, keze pedig a levegőben maradt.

-Aztaa! -mondta kb. 1 perc után.

-Tessék?! -kérdeztem felháborodottan.

-Ja, semmi. Jól nézel ki cukorfalat -mondta mosolyogva, én meg döbbenten álltam. Cukorfalat??

-Nem vagyok cukorfalat. A nevem Dana vagy Lexi. Felfogtad?

-Fel. De az nem tetszik. Legyél akkor... -gondolkozott -Kismanó. Igen. Az olyan cuki -mondta vigyorogva. Cuki???? Egyáltalán nem cuki... Ne becézgessen.

-Nem! -jelentettem ki -Ne becézgess.

-De. Te leszel a Kismanóm. Ezt nem mosod le magadról. Így foglak hívni -mosolygott és bejött. Lefagyva álltam. Mi van?? Nemár... Nem vagyok senkinek a "Kismanója". Főleg nem az övé.

-Nem! Soha! -kiáltottam utána és becsuktam az ajtót. Mindenki röhögve fogadta a fiút és faggatni kezdték, hogy mi volt a csajjal. Leültem Áron mellé, megkérdeztem tőle, mennyi lett a végeredmény. Azt hiszem, ma a fiúk alul maradtak, mert Bella nyert 6-5-re. Tehát a tabella:

1.Bella

2.Patrik

3.Én

4.Bence

-De nem volt olyan jó. Van szebb Kismanó is nála -mondta Barnus, mire odakaptam a fejem. Tiszta piros voltam, csak most nem a pírtől, hanem a dühtől. Váá. Kikészít ez a csávó.

-Van kedved a medencébe menni? -kérdezte mosolyogva Bella.

-Ahha. De csöndbe.Csak mi ketten. -kacsintottam. Lassan indultunk el, és boldogan konstatáltam, hogy Áronon kívül senkinek nem tűnt fel, hogy kijöttünk. Ő is csak egy óvatos mosollyal bólintott, majd vissza is fordult a telefonjához. Találtunk egy nagy plédet amit leterítettünk a földre, a vízbe pedig 2 matracot raktunk. Feltettük a szemünkre a szemüvegünket, ráfeküdtünk a matracokra és beszélgettünk.

-Neked bejön Patrik? -kérdeztem.

-Mi?? Dehogyis. Soha. Ő a b...-fojtotta el a szót, aztán gyorsan folytatta -barátom. Nem fog nekem soha tetszeni -monda, egy kínos mosolyt húzva, remélve, hogy nem veszem észre a botlását. Kár, mert feltűnt. -Na és Neked?

-Mármint Patrik?-kérdeztem, de csak bólintott. -Dehogy. Nem rossz és kedves, de túl csajozós. Soha. Csak barát.

-Na és Ben? -fürkészett.

-Nem -mondtam kicsit vörösen, de az igazat. Tetszik, de nem jön be. Nincs az a gyomorlüktetés, nincs azok a lepkék, nem ver gyorsabban a szívem, semmi. Szóval nem. Vagy nem tudom... A csók, a mai puszi, a kedvessége. Ez mind jó. De nem vagyok szerelmes. Egy ideig nem is akarok. Visszafordultam a nap felé, és még beszélgettünk. Aztán hirtelen több minden történt. Mi csak napoztunk, Bella fröcskölte a lábával a vizet, én meg ugye csukott szemmel napoztam. Aztán valaki(k) oldalról megfogta a matracom és éppen löktek volna bele a vízbe, de hál' Isten, a reflexem még jó, így két karommal 2 oldalra kaptam. Mindkét oldalon belekapaszkodtam valakibe, és úgy csúsztam le a matracról. A kezeket még mindig fogtam, így velem zuhantak Ők is a vízbe. Hirtelen érte Őket, így visszarántottak engem is a felszínre. A kezüket még mindig fogtam, így láttam, kik voltak a bűnösök. Bence és Barnabás. Bellát Áron és Patrik fogta meg és lökte bele.Ők már röhögtek és egymást fröcskölték, mi meg még "józanodtunk". Azt hiszem, a sokkból én tértem fel leghamarabb, így egyszerre ugrottam rá a 2 fiúra. Mind a kettő a víz mélyén landolt. Bence szerintem számított rá, elkapta a lábam és lenyomott. Hirtelen én kerültem megint a víz alá, ahonnan Barnus most tért fel. Hallottam, hogy Ben valami olyasmit mond a fiúnak, hogy kapják el a karom, de nem értettem tisztán. Aztán a gyanúm beigazolódott, Bence megfogta az egyik karom, Barnus a másikat és felemeltek. Kapálóztam, de erősek voltak. Na mindegy. A másik csapat (Áron, Bella, Patrik) rajtunk röhögött. De komoly. Áron is. Kiúszott a partra és azt fotózta/videózta a telefonjával, hogy mit csinálnak velem. A 2 fiú felemelt, a medence szélénél Barnus kimászott, addig Bence fogott, aztán a derekamnál fogva felemelt és Barnus kapott el, míg Ben kimászott. Újra megfogták a karom és leültettek a kiterített plédre.

-A foglyunk vagy -mondta mosolyogva Ben.
-Mi??? Nem, nem, nem. Nem vagyok! Engedjetek el -hisztiztem.
-Üljetek le mellé szorosan, és vigyorogni a kamerába -szólt Áron és abban a pillanatban lőtt egy képet, ami úgy nézett ki, hogy: én a lábamon ülök és durcás arcot vágok, Ben a jobb karomat fogja és úgy simul teljesen hozzám, miközben mosolyog; Barnus meg a bal oldalamról fog és dől nekem vigyorogva. Bella és Patrik hangosan röhögtek, Áron a telefonja mögött gúnyosan mosolygott.
-Éhes vagyok -mondam, hátha elengednek. Tévedtem. :(
-Hozzunk kaját -kiáltott Bence. Elengedte a karom és már álltam volna fel. -Nem. Te nem. Itt maradsz Barnival -kacsintott. -Te meg figyelj rá. Nem mehet sehova -fordult a fiú felé, aki bólintott. Négyen bementek kajáért meg üdítőért,mi meg ketten maradtunk.
-Elengednél?
-Nem.
-De nem szököm el, megígérem.
-Akkor sem -mondta és elengedte a karom. Azt hittem mégis elmehetek. Tévedtem. Újra. Felállt, de a vállamat fogta. Leült mögém törökülésbe, megfogta a csípőmet és az ölébe ültetett. Kezével hátulról átölelt, a hasam előtt pedig összekulcsolta. Lesokkolt. Mit akar ez?? Olyan dühös lettem, hogy csapkodtam, rugdostam, de semmi haszna. Szorosan fogott. Nem bírtam az öléből sem kimászni. 
-Naa Kismanó. Ne csináld ezt, mert pórul jársz.
-Akkor engedj el. Mit képzelsz magadról? -hüledeztem.
-Nem engedlek. 2 okból.
-2? Mi az a kettő? -kérdeztem, mert szerintem csak egy van, hogy Ben mondta neki, hogy ne engedjen.
-Ahha. Kettő. 1! Az, hogy Bence mondta, figyeljek rád -tudtam! Mi a második? :O -Kettő! Szép vagy Kismanó. És örülök, ha foghatlak -mondta és kezét szétnyitotta. Jobb karja kicsit feljebb csúszott, a mellem alá. Orrával beletúrt a hajamba és egy puszit adott. Kirázott a hideg. Perverzió?? Kimeríti ez már?! Á, nem tudom. :/ Arcát az enyém mellé rakta, mire lenéztem rá. Úgy le tudtam volna fejelni!!! De mivel fogott, erre semmi lehetőségem nem volt. Szóval arca az enyém mellett, kezét kicsit mozgatni kezdte. Simogat!!! Ezt nem hiszem el! Hozzám hajolt és a nyakamba puszilt. Összerezzentem, összehúztam magam, aminek hatására a kezei is összébb csúsztak. Bal ujjai a jobb mellemnél voltak. Még mindig simogatott és a nyakamat puszilta. Gusztustalan. 
-Hallod. Engedj el. Ez undorító. Légy már tekintettel arra, hogy amíg Te 17 vagy, addig én 15! Eressz el. Perverz!! -köptem a szavakat, majd hirtelen fel akartam állni, de a karomat még elkapta és erősen megszorította. -Aúú. Ez fáj. Hallod, engedj már el!! -de semmi. Ugyan úgy fogta. -Patrik! -kiáltottam a kifelé igyekvő fiúra. Mikor ideért, Barnus gyorsabban szólt hozzá.
-Vigyázz rá. Elmentem dobni egy sárgát -közölte. Összehúzott szemmel néztem rá. Fúj de undorító. Hánynom kell. Patrik bólintott, megfogta a karom. Amint Barnus látókörön kívül volt, elengedett és leült. A kezembe adott egy szendvicset.
-Köszi. Mindent. Ha nem jössz, lehet letaperol.
-Mivan??? -akadt ki.
-Jól hallottad. Mikor bementetek... -kezdtem és elmondtam mindent. Patrik arca az eddigi nyugodtról átváltott idegessé, dühössé. Kezét ökölbe szorította. Végeztem a mondandómmal. Óvatosan magához húzott és megölelt. Biztonságban vagyok. Tudtam, hogy az Ő ölelése nem olyan, mint Barnabásé volt. Az övé megnyugtatott, gyengéd volt.
-Minden oké lesz -suttogta.
-Köszönöm -újra megöleltem. Tudtam, hogy bízhatok benne, tudtam, hogy segít nekem, bármiben. Bence, Bella és Barnabás (mennyi B-betű) is hátrafelé igyekezett. Patrik felállt, megvárta, míg Barnus közelebb jön. Mosolyogva nézett. Milyen idióta egy gyerek. Nem tudta mi vár rá. Ökölbe szorította a kezét és egy lépéssel közelebb lépett Barnushoz:
-Tetszett? -kérdezte nyugodtan és egy hirtelen mozdulattal behúzott neki. Olyan gyorsan és váratlanul érte az ütés, hogy a reflexei nem működtek jól, elhajolni nem tudott. Patrik ütése orron találta. Csak úgy folyt a vére.
-Megvesztél ember? Mi a franc van? -kérdezte az orrát fogva. Patrik nem válaszolt, csak behúzott még egyet a fiú gyomrába. Nézni is rossz volt...
-Takarodj innen és hagyd békén! -mutatott rám, majd a kijáratra. -Takarodj! -bökdöste. Felvette a cuccát és kifele indult. Nem tudta mit fogjon. Az orrát, vagy a hasát?! Így járt. Patrik kivezette, Ben és Bella pedig lefagyva állt. Patrik visszafele jött már.
-Na. Elment, vissza se jön! -mondta és óvatosan rám mosolygott. Bella hirtelen odaugrott Patrik elé és kezét kezdte el tanulmányozni. A fiú ösztönösen átölelte fél kézzel. Fura. Mind a 3-an odajöttek hozzám, majd Áron is kilépett az ajtón. Lassan odasétált hozzánk.

-Barnabás? -kérdezte a csonka csapatot pásztázva.
-Most majd megtudod -válaszolta higgadtan Patrik. -Jól vagy? -nézett rám.
-Igen. Nagyon köszönöm.
-Ez természetes. Bármikor. Ha ez a bunkó még egyszer...
-Még egyszer mi?? Hahó. Mondjátok már mi van! -szólt ránk Bella. 
-Ja. Jól jönne, mert nem értünk semmit -aggódott Ben.
-Semmi. Itt hagytál rá és majdnem letapizott. -förmedtem rá.
-Tessék???
-Jól hallottad. Úgy fogott le, hogy magához szorítva ölelt, simogatott, puszilgatott, fogdosott. Tudod milyen sz*r volt??
-Sajnálom Lex. Nem tudtam, hogy rád mászik -vágott bűnbánó fejet. -De ha tényleg ezt csinálta, én leütöm, ha még egyszer találkozunk -jelentette ki és arcát a düh vette át.
-Hagyd. Megtörtént. Szerintem többet a közelembe nem jön.
-Nem is, mert figyelünk rád. Ha megpróbál még egyszer rád nyomulni, én...
-Ben, állj le! Nem akarsz még egy olyan balhét, ugye?? Sem Te, sem Patrik, sem én nem akarok iskolát váltani újra. Tudod, hogy én is leütném, de nem teheted -szögezte le Áron nyugodtan.
-Jó, jó oké. Felfogtam. De az orrát betöröm, ha valamelyik lányhoz hozzányúlnak -magyarázott Áronnak, miközben Bellára és rám mutogatott. A srác bólintott.
-Milyen iskolaváltás? -kérdeztem halkan. Egymásra néztek, majd rám. Bella lesütötte a szemét, majd nagyot sóhajtott.
-Mindegy, régen volt. Már nincs semmi -erőltetett egy mosolyt az arcára.

Bementünk playstation-özni és sokat röhögtünk (Tekkenben mindenkit levertem, és még Áron is beszállt egy játékra. Le is verte a "profikat". Vagyis a 2 fiút ), de a hangulat más lett a balhé után.
7-kor aztán mindenki elindult haza.
-Dana! Nagyon sajnálom! -kiáltott utánam Bence. Csak intettem.
Mindenkinek jobb volt ez így, hogy hazamentünk. Gondolkozhattunk. A házunk előtt megköszöntem még egyszer Patriknak, hogy megvédett. Szegény, már kínosan érezte magát. Sokadszorra elmondta, hogy természetes, a barátja vagyok. Jó oké.
De azért köszönöm neki. Akármennyire természetes is. Nélküle nem tudom mi lett volna... :(