Veszprém legszebb, legkedveltebb kirándulóhelyén, ezeréves műemlékek között, vízi labirintusokkal övezett környezetben rendezték meg a Veszprémi Terepfutó Fesztivált. A versenyen a kincsesbányai sportoló, Szatzker Csaba végig a korábbi maratoni bajnok mögött futott, így másodikként ért a célba.

A Veszprémi Bridzs és Tájékozódási SE idén első ízben rendezte meg a Veszprémi terepfutó fesztivált és teljesítménytúrát. A rendezvényre a sportolni, túrázni vágyókat, amatőröket és rendszeresen futókat túrázókat egyaránt várták a szervezők. A legfiatalabb korosztály tagjai e1 km-es futáson vehettek részt, a családi túrázók pedig 15 km-es távot is teljesíthettek. Az edzettebb futók négy táv közül választhattak: 5 vagy 10 km-en, illetve félmaratonon vagy maratonon tehették próbára magukat. A túrázók 26 km vagy a Veszprém Maraton távjai közül választhattak kedvükre valót.

A program központi helyszínéül a Betekints-völgy szolgált a régi csónakázó tó és a Veszprémvölgyi apácák volt kolostorának romjai mellett. Az útvonalat a Betekints-völgyben, a Gulyadombon, a Tekeres-völgyben, a Csatár-hegyen és a Séd-völgyében jelölték ki.

A versenyről nem hiányozhatott a Szatzker Csaba sem.

„Veszprém legszebb, legkedveltebb kirándulóhelyén, ezeréves műemlékekkel, vízi labirintussal a háttérben futottunk, egy igazán szép természeti adottságokkal rendelkező környéken.” – nyilatkozta lapunknak – „A verseny előtt úgy gondoltam, hogy a kitűzött 5.8 km-s táv jól szolgálja azt a célt, hogy az ilyen rövid, pörgős futások felgyorsítsanak, és megfelelő iram-állóképességet adjanak. Talán kissé figyelmen kívül hagytam, hogy mégis csak terepfutó versenyen vagyunk, és nem csak a gyorsan változó szintekkel, emelkedőkkel, de a göröngyös, sáros, hepehupás talajjal is meg kell ilyenkor küzdeni.”

A legfontosabb célt, a sérülés(ek) elkerülését sajnos nem tudta teljesíteni a kincsesbányai sportoló.

„Térdeim remélem csak kisebb problémát jeleztek, ez majd a következő hetekben kiderül.” – mondta a célba érkezése után – „A versenyt amúgy végig nagyon élveztem, hozzá vagyok szokva, hogy 200 körüli pulzussal fussak, ha kell, tartósan is. Azért a végére nagyon elfáradtam, hiába voltam közel szinte végig a győzteshez, a korábbi maratoni bajnok Szemán Jánoshoz. A nagyon változatos terep elfogyasztotta utolsó erőtartalékaimat is, teljesen kifutva magamat második helyen végeztem.”

Bár Csaba nem elégedett ezzel az eredménnyel, mi mégis gratulálunk neki: mint mindig, úgy most is nagyon szépen teljesítette a távot!

„A futást, túrázást kedvelőknek csak ajánlani tudom az ilyen, családias, hangulatos versenyeket, amelyek családi programnak is tökéletesek.” – zárta gondolatait a sportoló –„Szerencsére ma már itt a közvetlen környezetünkben, a Bakony legszebb tájain is rendszeressé váltak az ilyen rendezvények.”