| Nem lehet eléggé megköszönni... | 2020-01-11 |
„1921. december 2-án egy kedvetlen, elgyengült, tizennégy éves, 29,5 kg súlyú cukorbeteg fiút vettek fel a Torontói Általános Kórházba, jótékonyságból kezelt, ingyenes betegként. Leonard Thompson dr. Campbell betege volt. (…)
Január 11-én egy dr. Campbell irányítása alatt dolgozó gyakornok, dr. Ed Jeffrey nagy gonddal 26-os átmérőjű acéltűt élesített egy köszörűkövön. A tűt ezután egy üvegcső végéhez csavarozta, és összerakta a fecskendőt. Végül a tűvel felszívott egy zavaros, barnás folyadékot, és belépett a kórterembe, ahol Leonard Thompson feküdt. Dr. Jeffrey a fiú mindkét fenékpofájába 7,5 cm3, összesen 15 köbcentiméternyi kivonatot injekciózott. Ez nagyjából fele volt annak a dózisnak, melyet egy hasonló súlyú kutyába juttattak volna. Thompson kórlapján a beadott gyógyszert ’Macleod széruma’-ként tüntették fel. Az eredmény nem volt meggyőző. A vércukorszint szerény mértékben csökkent, és az injekció helyén hatalmas tályog keletkezett. (…)
Január 16-ának éjjelén Collip magányosan dolgozott sasfészkében, fénysebességgel kotyvasztva újabb és újabb adag kivonatokat. (…) egy frakcionálás nevű eljárást végzett módszeresen, egymás után sokszor. A teljes, kiáztatott hasnyálmirigyeket egyre nagyobb mennyiségű alkohollal keverte, majd az egyre nagyobb koncentrációjú keverékből centrifugálással csapatta ki azokat a szennyeződéseket, amelyek nem oldódtak fel. (…) Amikor elérte a 90 százalékot, Collip felfedezte, hogy a kivonat aktív összetevője nem oldódik fel a 90 százalékos alkohololdatban. Más szóval: amikor a centrifuga megállt a 90 százalékos alkohololdattal teli kémcsővel, Collip az aktív komponenst – az inzulint – felfogta. (…)
Január 23-án, hétfőn délelőtt tizenegy órakor dr. Walter Campbell beadta Leonard Thompsonnak a második inzulininjekcióját – 5 köbcentiméternyi adagot Collip kivonatából. Hat óra elteltével a fiú kapott egy második injekciót, 20 köbcentit a Collip-féle kivonatból. Másnap újabb két adag, 10-10 cm3 mennyiségű injekciót adtak be neki. Thompson vizeletéből szinte teljesen eltűnt a cukor. Vércukorszintje 5,2 milligrammról hirtelen 1,2 milligrammra zuhant. A jelenség csodával ért fel.”
(Részletek Thea Copper – Arthur Ainsberg „Áttörés. Az inzulin felfedezésének kalandos története” című könyvéből)
forrás: Menta P R O Alapítvány
Elérhetőségünk: | 8044 Kincsesbánya Kincsesi út 39. | e-mail:
Betöltési idő: 0.11 másodperc