Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály útján

Tárgy: Fellebbezés a KTF-23087/2015, 48812/2016. ügyszámú határozat ellen

Tisztelt Főfelügyelőség!

A „KINCS,KULTÚRA,SPORT” Kulturális és Szabadidős Egyesület képviseletében eljárva Kiss Péter elnök, Szatzker Csaba egyesületi tag, a Fejér Megyei Kormányhivatal KTF-23087/2015, 48812/2016. ügyszámú, a Rencz-Park Ingatlanforgalmazó és Kereskedelmi Kft kérelmére az „Isztimér I.-dolomit” védnevű bányatelekre kiadott – 2016. augusztus 17-én postai úton átvett - környezetvédelmi engedély határozat ellen a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján a törvényes határidőn belül

fellebbezést nyújtok be.

Az engedélyezési eljárásban ügyfélként részt vevő Egyesület észrevételeket tett a tervezett beruházással kapcsolatban és kérte azok érdemi vizsgálatát, ami nem történt meg, a határozat indokolása nem tartalmazza sem a kérelmezőnek, sem a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak az észrevételeinkre adott válaszát.

Az előzmények körében hivatkoztunk arra, hogy 2006-ban a guttamási-i kőbányát működtető vállalkozó a hatósági engedélyek birtokában megkezdte kamionjaival a szállítást, a mostani tervezethez hasonlóan, részben Kincsesbányán.Az eset akkor a településen nagy felzúdulást okozott. A Kincs Kultúra Sport egyesület útlezárásos demonstrációt is szervezett és az önkormányzat sem értett egyet a településen áthaladó kamionforgalommal. A lakosság egyöntetűen tiltakozott a kőszállítás ellen. A jelenlegi eljárásban a Tisztelt Hivatal nem vette figyelembe a korábban lefolytatott eljárásait, így a 25067/2010. ügyszámú és 31265/2011. iktatószámú határozatát, mely az előző bányavállalkozónak, a Magyar Dekor Ásványkutató Kft-nek az engedélyezett útvonaltól eltérő útvonalon a szállítási tevékenységet megtiltotta. Akkor a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció kifejezetten a szállítási utak vonatkozásában mutatta be a várható környezeti hatásokat és az önkormányzati hozzájárulások hiánya miatt a tevékenység nem volt engedélyezhető.

Hivatkozunk továbbra is arra, hogy viszonylag kis sugarú körben három kőbányát is találunk a környéken, Iszkaszentgyörgy, Csór, Magyaralmás térségében. A kérelmező a betonelemek gyártásához szükséges alapanyagot a telephelyéhez közel már működő bányákból is beszerezheti. Jól mutatja az ellentmondást, hogy a vállalkozó építőipari telephelyéhez – ahol a kitermelt követ hasznosítani kívánja – az iszkaszentgyörgyi kőbánya lényegesen közelebb van, mint az általa megnyitni kívánt Guttamási bánya.A kitermelés és a szállítás fajlagos költségeire és a dolomit piaci árára is tekintettel a tevékenység gazdaságosan a bemutatott szállítási móddal nem folytatható. A kérelmező észrevételeink ellenére nem adott választ arra, hogy a a lehetséges szállítási útvonalak közül melyik használatát teszi szükségessé a gazdaságossági szempont, továbbra is azt mutatják a számítások, hogy a tervezett szállítási mód mellett nem folytatható gazdaságosan a tevékenység.

Hivatkoztunk a térség fejlesztési koncepciójára, arra, hogy a Kelet-bakonyi települések településfejlesztési koncepciójában horgász, öko, kerékpáros, aktív turizmus, minőségi vendéglátás megteremtése a célkitűzés. A térségben a kerékpárút létesítése már folyamatos, tervek készültek a fehérvárcsurgói víztározó fejlesztésére, a fehérvárcsurgói kastély és parkja pedig már ma is az idegenforgalom és turizmus szerves része. A Gaja Tájvédelmi Centrum is népszerű a természetbarátok között. A hatástanulmány teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a települések és a térség turisztikai-fejlesztési koncepcióját, stratégiáját, ennek vizsgálata teljességgel elmarad. Figyelmen kívül hagyta a Hivatal a lakosság széles körében megnyilvánuló tiltakozást, a társadalmi befogadottság hiányát

A felszín alatti vizek védelme, ezen belül a vízbázisvédelem körében fenntartjuk észrevételünket, hogy különös vizsgálatot igényel az, hogy a bányatelek területe és azon belül a tervezési terület is érinti a Kincsesbánya Rákhegy II. vízakna vízbázisának felszíni hidrogeológiai „B” védőterületét, a robbantásos bányászati tevékenység következtében felmerülhet a karsztvíz felszín felőli szennyeződésének veszélye. A tervező az 1960-as karsztvízszintre hivatkozik amihez képest szerinte biztonsággal emelt szinttel számol. Kérdésünk, hogy a felhagyott vízkitermelés és megszűnt bányászat következtében a környék monitoring kutjai milyen karsztvízszint emelkedést mutatnak? Lehet-e tudni, hogy a közeli ill. távoli jövőben mi a várható karsztvízszint? A bánya löszös fedőrétegének letermelése után a terület nyitott karszt lesz, elérési, beszivárgási útvonal számítása bizonytalan, majd a figyelő kutak megmutatják?  Aggasztónak tekintjük, hogy a vízbázis biztonsága csak  feltételezéseken múlhat, észrevételeinkre egyértelmű választ nem kaptunk.

Továbbra is fenntartjuk a 8212 sz. út minőségével kapcsolatban tett észrevételünket. A 8212 számú út a jelenlegi személygépkocsi forgalmat sem bírja. Gyenge állapotú, kátyús mivel sem alappal sem megfelelő forgalmi szélességgel nem rendelkezik. A környezetvédelmi hatóság határozott kérelmünk ellenére nem kereste meg az érintett közutak kezelőjét az út terhelhetőségéről és a várható iparszerű forgalomnövekedés okozta várható hatásokról.

A szállítás során a járművek okozta lehetséges veszélyforrások körében hivatkoztunk a sárfelhordásra, az utak rendszeres takarításának fontosságára.  A sokszorosára megnövekedett forgalom és a felhordott anyag miatt a balesetveszély tovább növekszik. Véleményünk szerint a sár felhordást megakadályozni kell, nem a takarítást előírni, mert az betarthatatlan.Figyelmen kívül hagyta a környezetvédelmi hatóság a 2015 szeptember 30-ai döntését az isztiméri képviselő-testületnek, mely szerint a Rencz-Park Kft Guttamási településen keresztül történő szállítási útvonalának támogatásával kapcsolatos kérelméhez nem járul hozzá.

Műholdas térképpel illusztrálvakülön kitértünk a Kincsesbányát érintő észrevételeinkre, melyre választ nem kaptunk:

Az elvégzett zajszámítást vitatjuk, jelenleg (a műhold térképen is bemutatott Kincsesi út jelentős szakaszán) nincs tehergépjármű forgalom. A településrész, csendes, falusias képet mutat.

Az elhaladó tehergépjármű megzavarja, a csecsemők légzésfigyelő eszközét az adott útszakaszon. Az eszköz átveszi a gépjármű rezgését, és kb 50 mp-ig kimarad a riasztás, ami napi szinten közel 15 perces időszakra is okozhat(adott esetben tragikus) (jelzés)kimaradást, a tehergépjárműveknek köszönhetően. Kincsesbánya Község Önkormányzatának 13/2004. (IV. 29.) Kt. számúa helyi zaj - és rezgésvédelmi rendeletét úgy a kérelmező, mint a környezetvédelmi hatóság is figyelmen kívül hagyta.Az érintett útszakaszon zajvédelmi szempontbóltöbb kiemelten védett intézmény található: Egészségház, Óvoda, Polgármesteri Hivatal és ezek 200 méteres körzete. Ezen területeken a nappali megengedett zajterhelés 50dB., amit a szállítási tevékenység zajhatása meghalad. Az Óvoda közelségére kiemelten hivatkoztunk. Miközben a bányavállalkozó kiemeli hogy, az iszkaszentgyörgyi Kastélypark kőkerítése mellett nem kíván szállítást végezni, elhallgatja, hogy a kincsesbányai óvoda bejáratától kb. 2 méterre már közlekednek járművei. Ráadásul a szintkülönbség miatt a gyermekek fejmagasságába esnek a járművek kipufogó csövei. Közvetlenül az érintett útszakasz mellett helyezkedik még el a település önkormányzati hivatala, közösségi háza, egészségügyi intézménye, gyógyszertára és egy élelmiszerüzlet is. Kincsesbányán egyértelműen megfigyelhető, hogy a Kincsesi u. forgalma a Kossuth L. u. és a József A. u, Árpád u. kereszteződés között lényegesen nagyobb, (legalább a háromszorosa) mint az ezen útszakasz, további Felső-Kincses irányába haladó szakasza.  Tehát a Kincsesi u. egy csendes pontján végezték el a referencia mérést, a jegyzőkönyvben pedig nem említették meg, hogy az adott út két szakasza között lényeges forgalmi eltérés van.
Kérjük megismételni a mérést és a számítást a zajvédelmi szempontból kiemelten védett, orvosi rendelő melletti szakaszon!

Továbbra is fenntartjuk, hogy a megosztott szállítási útvonalak betartása nem ellenőrizhető. Nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy a vállalkozó saját autókkal végzi a szállítást, szerződöttekkel, vagy értékesíti a kitermelt követ a bányánál? Különösen az utóbbi eset aggályos. Hogyan biztosítható, hogy csak a súlyhatárnak megfelelő teherautókat használnak, és hogy a vásárló nem arra viszi el a rakományt, amerre ő akarja. Ez pedig Székesfehérvár felé történő szállítás esetén Kincsesbányán keresztül a legegyszerűbb. Még saját vagy szerződéses teherautók esetén is kérdéses, hogy milyen szervezési intézkedéssel történik a szállítás megosztása és annak betartásának számonkérése. Erre az engedélyek nem térnek ki.

Összefoglaló és a határozattal sem megválaszolt kérdés továbbra is fennáll a megosztott útvonalakon történő szállítás és a napi szállítási mennyiség kapcsán.Megállapítható, hogy a közölt - és így a zajszámítás alapjául szolgáló - (bevallottan is átlagos) teherautó áthaladás háromszorosan is az ideális állapotot feltételezi: egyrészt   250 napon át szállít, továbbá minden nap ugyanannyit szállít és minden nap tökéletesen megoldja a szállítás megosztását.A dokumentumban közölt átlagolás elfogadása ugyanis egyben az ellenőrizhetetlenség elfogadását is jelentené. Ha például már működne a bánya, és meg akarnánk számolni az egy napi áthaladásokat, teljesen feleslegesen tennénk, mert bármennyi áthaladás történik, a vállalkozó nyugodtan hivatkozhat arra, hogy engedélyt átlagos áthaladásra kapott, napi maximum korlátozása nélkül, és az egész évet tekintve igenis teljesíti a leírtakat. Tehát, ha a leírtak betartását ellenőrizni akarnánk, egész évben számolnunk kellene az áthaladásokat, még a hétvégi és ünnepnapokon is.

A lakosság egységes tiltakozása egyértelmű. Úgy látjuk a bánya nyitása egyetlen célt szolgál, a vállalkozó profitszerzésére irányul, az itt élők érdekeinek teljes semmibevétele mellett. Úgy gondoljuk a hatóságnak nem csak az a feladata, hogy vizsgálja, a bánya megfelel-e az adott jogszabályoknak, hanem az érintett lakosok, polgárok érdekeit is figyelembe kell vennie. Vagyis a kis települések, csendes falvak életét nem tehetik tönkre, a semmilyen mértékegységgel ki nem fejezhető nyugalmat, a sajátos falusias hangulatot.  A bányászati tevékenység szinte garantáltan negatívan hatna a térség ingatlan áraira, turizmusára, a települések fejlődésére. Tapasztalatunk szerint a lakosság teljes egészében elutasítja mind a bányászati tevékenységet, mind a kőszállítók jelenlétét a településeken, amire igazán jó példa volt a március 10-i Gúttamásiban megtartott közmeghallgatás, valamint több korábbi, többek között a Zöldhatóság által tartott kincsesbányai lakossági fórum is hasonló ügyekben.

Fentiek miatt kérjük a kiadott környezetvédelmi engedély visszavonását elsődlegesen saját hatáskörben eljárva!  Amennyiben erre a Tisztelt Hivatal nem lát lehetőséget, úgy kérem, azt szíveskedjen felterjeszteni másodfokú elbírálásra a másodfokú hatósághoz!

A fellebbezés 13.500,- Ft igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került, annak megfizetését igazoló átutalási bizonylatát mellékelten csatolom.

Kincsesbánya, 2016. augusztus 30

„KINCS,KULTÚRA,SPORT” Kulturális és Szabadidős Egyesület

Kiss Péter
Elnök

Csatolva:

1.)   Igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolás