Kincsesbánya január 1-én lett 50 éves! 2016-01-08

1965 decemberében Kincsesbánya és Guttamási közös közigazgatása megszűnt. 1966 január 1-i határidővel a bányatelepülés önálló közigazgatást nyert Kincsesbánya Község Tanácsa irányításával. A község határához ez évtől a következő területeket kapcsolták ki Iszkaszentgyörgy határából Atya majort, Kis- Bittót és Somosmál egy részét, továbbá a Szeghegy, Atyafői dűlő és Bodzás dűlő helynevek által jelzett területeket, Fehérvárcsurgó határából pedig Rákhegy teljes területét és Tatárhegyet a Homoküzemmel. Az így kialakított községhatár területe 1888 kh. 974 n.-öl lett, amelyből 1660 kh. 782 n.-öl külterületet, 228 kh. 192 n.-öl pedig belterületet képezett. Szántóművelés alá 296 kh esett, a legelő 138 kh, kert 15 kh, szőlő 8 kh, nádas 33 kh, erdő 1009 kh, és gyümölcsös 1 kh területen feküdt. A műveletlen terület nagysága 386 kh volt 1966-ban. 
Állami gazdasági és vállalati hasznosítású volt 1455 kh, szövetkezeti gazdaság 259 kh, tanácsi és egyéb községi gazdaság 56 kh, és kisegítő gazdaság 74 kh. Az 1 kh-on felüli, egyéninek számító 18 gazdaság teljes nagysága 40 kh, a 400 kh-on aluli kisegítő gazdaságok száma 14 volt, összesen 2 kh földterületen, a 400 és 1600 közötti 94 gazdaság 43 k-holdon helyezkedett el. Az illetményföldek 17 kh-at tettek ki, egyházi gazdaságnak 2 kh számított a község területén. 1966 első félévében újabb 24 lakóház építése kezdődött meg a községben, ugyanakkor Rákhegyen a bányaművelés miatt lakóházak kisajátítása vált szükségessé. Ugyanebben az évben Rákhegyen másik gondként jelentkezett az ásott kutak vizének elapadása. 22 család maradt víz nélkül, így sürgetővé vált a kistelepülésen a vezetékes víz kiépítése. 
Az önállósulás évében a bányatelepen 4 fontos ipari vállalat, a Fejér Megyei Bauxitbányák, az Ásványbánya És Előkészítő Mű, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a Bauxit Kutató Vállalat üzemel. Ezek közül csak a Bauxitbánya viselte a községfejlesztés terheit. A már önálló közigazgatással bíró tanácsi szerv első feladatai között a községi társadalmi és tömegszervezetek megalakítása, a kereskedelmi hálózat bővítése és egészségügyi ellátás javítása szerepelt. A bányai gondozásban levő községi állóeszközök tanácsi kezelésbe vétele még hosszabb időn át nem volt megoldható a településen. Az állami tulajdonban lévő lakóházak 90 %-át még a FMBB vállalat kezelte az 1960-as évek második felében is. Az önállósult a Községi Tanács VB elnöke Hering István, titkára Bregócs Gáborné lett. Az 1966-os községi költségvetés lakásgazdálkodásra 41600 Ft-ot, óvoda és napközi otthon fejlesztésre 121900 Ft-ot, általános iskola és napközi otthon bővítésre 128100 Ft-ot használt fel. A község kereskedelmi egységei közül a Hús- Kenyér és Tejbolt havi forgalma 270000 Ft, a Felső- Kincsesi Vegyes árú Bolté 48000 Ft volt. Az előzőkön kívül még egy zöldséges, valamint egy szövetkezeti bolt üzemelt, az utóbbi Rákhegyen. A zöldségfélék, gyümölcs, tojás és baromfi ellátás javítására heti 2 piacnap megtartását határozta el a Községi Tanács VB ülése azzal az indokkal, hogy Felső- Kincses és Rákhegy lakóinak áruféleségeire van igény Kincsesbányán. Gondot okozott a közlekedés helyzete is. A megyeszékhelyről közlekedő autóbuszok többsége csak Felső- Kincses vonalán érintette a bányatelepet, a Székesfehérvárra utazók csak hosszabb gyalogút megtételével szállhattak buszra naponta. A község lakóinak egészségügyi ellátását az üzemi orvos végezte még 1966-ban, kézi gyógyszertárának forgalma havonta az évszaktól függően 10 és 25000 Ft között mozgott. Szakrendelésre a Móri Járási Intézetbe utaztak a beutalt betegek. A bányatelepen havonta egyszer tartottak nőgyógyászati és gyermek szakorvosi rendelést. Az iskolai egészségügyi ellenőrzést a védőnő végezte. 
1967-ben a NOSZF ( Nagy Októberi Szocialista Forradalom ) 50. évfordulójának tiszteletére emlékművet állítottak fel a községben. 
A Községi Tanács a különböző községi feladatok ellátására állandó bizottságokat hozott létre 1967 márciusában. A Pénzügyi és Községfejlesztő Bizottság vezetője Bracsók Pál, az Egészségügyi és Szociális Bizottságé Magyar Mihály, az Ipar- Kereskedelmi és Szolgáltató Bizottságé Fojtyik Béla lett. Az állandó bizottságok mellett még a Gyermek- és Ifjúságvédelmi, valamint a családi ünnepek megrendezésére alakult bizottság vállalt feladatokat. 
A Községi Tanács testületét a következő személyek alkották 1967-ben: Vrestyák János tanácselnök, Bregócs Gáborné VB- titkár, Nagy József elnök- helyettes, Török György, Csizmadia Lajos, Vincze Ferenc és Rátki Lajos VB- tagok. A település lakosságára erős fluktuáció volt jellemző már az 1950-es években is. 1940- és 60 között itt megtelepedett családokból kialakult ugyan egy törzslakosság, de többen csak néhány évig maradtak meg a bányaközségben. 
A népességhullámzást elősegítette az is, hogy az üzemben dolgozók egy része csak ideiglenes lakója volt a településnek. Ezeknek a bánya adott helyet. Az eltelepülések iránya Székesfehérvár és Mór volt, főleg az 1970-es években. Rákhegyen a kisajátítások kezdetéig viszonylag az állandó lakosság volt jellemző, és ugyanez mondható Felső- Kincses lakóira is.

Fényképek:


Impresszum
Te vagy a(z) 3051237 látogató
A weblapot készitette
Elérhetőségünk: | 8044 Kincsesbánya Kincsesi út 39. | e-mail:

Betöltési idő: 0.233 másodperc